Kadicsfalva

A kulturális élet fő színtere az iskola volt. A ma is álló iskolaépületet 1880-ban építették a lakosság adakozásából. Egy osztályteremből és egy tanítói lakásból állt, ez utóbbit 1959-ben osztályteremmé alakították át. A könyvtár egy kisebb helyiségben volt elhelyezve. Az iskolaépület a helyi mezőgazdasági társulás és kollektív gazdaság megszervezésekor fontos szerepet kapott. 1933-ban a tanulók száma elérte a 80-at, így alakult egy állami iskola is, számára béreltek egy magánházat a községháza mellett és tanítói lakást is létesítettek. Később a községházán is működött az állami iskola. A felekezeti és állami iskola között számtalan súrlódás volt. 1945-től a két iskola egy épületben működött a következőképpen: a felekezeti iskolába jártak délelőtt az I.-IV. osztály tanulói, az állami iskolába délután az V.-VII. osztályosok. 1945-ben a felekezeti iskolába 45 tanuló járt, az állami iskolába 49. Mindkét iskolának külön tanítója volt. 1948-ban államosították az iskolákat is, ekkor az V.-VII.osztályt áttették Bethlenfalvára. Rövid ideig kultúrház is volt Kadicsfalván, a régi községházát alakították át a második világháború után. Az ötvenes években már megvoltak a tervek egy nagyobb kultúrház építéséhez, sőt már pénzt is pótoltak össze, ezért egy háromtagú küldöttség Kozseni rajoni néptanács elnöktől kérte az építkezés megkezdésének jóváhagyását, de az engedélyt nem kapták meg: „Üljenek le a seggükre, épül a nagy kultúrház” – mondta az udvarhelyi hatalmasság. A kollektív gazdaság megalakulása után a kultúrházat gabonaraktárrá alakították, majd a gazdaság Bethlenfalvára költöztetése után üzletet és vendéglőt nyitottak az épületben, így a helyi kulturális élet irányítása az iskolára és tanítójára hárult. …”